Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EGYHÁZI [ë] melléknév és főnév
  • I. melléknév -lag Általában az egyházzal kapcs. <személy, dolog>.
  • 1. Az egyház tulajdonában levő, az egyházhoz tartozó <dolog>. Egyházi birtok, épület, javak, önkormányzat, vagyon. □ Az egész egyházi föld csak tíz hold. (Móricz Zsigmond) || a. Az egyháznak fizetett. Egyházi adó.
  • 2. Az egyház tanításait képviselő, ezeket hirdető <személy, dolog>. Egyházi beszéd, szónok. □ Debrecenben egy református papot paptársai … számadásra akarnak vonni egy őszinte hangú, okos egyházi beszéd miatt. (Ady Endre)
  • 3. Az egyház által elfogadott, ott szokásos. Egyházi ének; egyházi ünnep, zene. □ A szemközti ajtón … a pap lépett be teljes egyházi ornátusban. (Mikszáth Kálmán) || a. Az egyház által végzett <tevékenység>. Egyházi esküvő, szertartás, temetés. □ Megigértem neki, hogy megtartjuk rövidesen az egyházi esküvőt. (Gelléri Andor Endre) || b. Egyházi szláv (nyelv): a déli és a keleti szlávok istentiszteleti könyveiben fennmaradt nyelv. || c. (zene) A dúr skála hangközeit más-más alaphangból kiindulva, a dúrétól eltérő más-más sorrendben tartalmazó hétfokú <hangsor, ill. ezen épülő hangnem>. Egyházi hangnemek; egyházi skála. Nemcsak a dúrt és a mollt ismeri, hanem az egyházi hangnemeket is. A magyar népzenében gyakori egyházi hangnem a dór.
  • 4. Az egyház rendjét, szellemét, dogmáit védő <intézkedés, intézmény>. Egyházi átok, bíróság, fegyelem; egyházi tilalom ←; egyházi törvény. □ Az egyházi szék nem engedhette meg, hogy az egymással meg nem férő felek törvényesen elváljanak. (Jókai Mór)
  • 5. Az egyház szolgálatában, ill. az egyház irányítása alatt álló <személy, dolog>. Egyházi alkalmazott; egyházi állam: a pápa felségjoga alá tartozó á., jelenleg a Vatikánváros; egyházi diplomácia; egyházi elöljáró ←; egyházi iskola, politika, rend, sajtó, személy, tisztviselő. □ Vendégeim vagytok, egyházi emberek vagytok, templomról veletek nem beszélek. (Mikszáth Kálmán)
  • II. főnév -t, -ak (főleg többes számban) Papi személy; pap, klerikus. Egyháziak és világiak.