Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EGYEZTETŐ [ëggyesztető] melléknév és főnév
  • I. melléknév Olyan <személy v. közösség>, aki, ill. amely egyeztet. A feleket egyeztető bíró; (1945 után) egyeztető bizottság: a) a közületek és a közületi vállalatok közt felmerülő jogviták eldöntésére intézményesített, a bíróság hatásköréből kivont külön b.; b) a munkaadó és a munkavállalók (szakszervezet) kiküldötteiből alakított b., mely a munkáltató és a munkavállaló közt felmerülő munka- és bérügyi vitákban dönt. Üzemi egyeztető bizottság; területi egyeztető bizottság. || a. Egyeztetésre vonatk., egyeztetéssel kapcs. Egyeztető eljárás; egyeztető javaslat.
  • II. főnév -t, -je [e] Egyeztető személy. Az egyeztetők egyik nézetet sem vetik el teljesen.