Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
EZEN [1] [e-ë] névmás, mutató (régies, hivatalos, irodalmi nyelvben)
I. (melléknévi, ragozhatatlan) <Főleg a névutó kétszeri használatának elkerülése végett.> A közelben levő, az imént említett, a szóban forgó; ez(ek) a stb. Ezen idő alatt; ezen esetben; ezen elhatározásomat nem változtatom meg. □ Bujdosám Ezen napig, melyen hozzád jövék. (Vörösmarty Mihály) Ezen gondolatok elmém környékezték. (Petőfi Sándor) (A mai köznyelvben és a népnyelvben a ragozott mutató névmást használjuk helyette névelős főnévvel: ezek a gondolatok, ez az ajándék, eddig a napig, ebben az esetben; az irodalmi nyelv gyakran a ragozhatatlan e, ill. a ragozatlan ez mutató névmást használja, főként a választékosabb stílusban: e gondolatok, ez ajándék stb.)
II. (főnévi, ragozható) (elavult) Ez, emez. □ És ha elégled ezent, mit tiszteletedre viszek most, Több nem kell: szívből viszem. (Vörösmarty Mihály)