ESZTERGÁLYOS [ë-ë v. e-e] főnév -t, -ok, -a
- 1. Esztergán vas-, ill. fémanyagot megmunkáló szakmunkás. Motorgyári esztergályos; a repülőgépgyár esztergályosai. □ Ki volt szerkovács, ha nem én?
Hát esztergályos? Az is csak én! (Gelléri Andor Endre)
- 2. Fából, csontból, műanyagokból használati, ipari v. dísztárgyakat készítő üzemi munkás. || a. Hasonló munkát végző kisiparos. Falusi esztergályos. Esztergályostól vette a kuglibabákat. □ Pálcát vitt az esztergályoshoz a dandy. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): 1. esztergályosmesterség; esztergályosmunka; esztergályosműhely; esztergályos-remekmű; 2. vasesztergályos.
- esztergályosi; esztergályosság.