ESZENCIA [ëszëncia v. eszencia v. esszencia] főnév ..iát, ..iája, (
népies) esencia [e-e]
- 1. (vegyi ipar) Növényi részekből, termékekből kivont v. vegyi anyagokból készített és vmilyen ízt, zamatot töményen tartalmazó oldat, ill. kivonat; főként szeszes italt v. ecetet készítenek vele. Eszenciával készült pálinka. || a. Erős ecet.
- 2. (szőlészet) Hegyaljai aszúszőlő mustjából évekig tartó érleléssel készített, erjesztett édes, erős ital. Tokaji eszencia. □ Hallhattad hírét a tokaji "eszenciának". (Vas Gereben) Koccintottak az erős eszenciával. (Mikszáth Kálmán)
- eszenciájú; eszenciás.