ESZTRENGÁL  [ë-ë v. e-e] tárgyas ige -t, -jon (
tájszó)
- 1. <Az esztrengába összeterelt juhokat> egyenként maga elé húzza és megfeji.
 - 2. (átvitt értelemben) <Személyt> ráncba szed, móresre tanít, megfenyít.
 - Igekötős igék: megesztrengál.
 - esztrengálás; esztrengáló.