ESZMECSERE főnév
(választékos) Vélemények, gondolatok, felfogások megbeszélése, megvitatása, kicserélése. Élénk eszmecsere alakul ki; eszmecserét folytat vkivel. □ Az irodalmi férfiak baráti leveleinek nem feladata többé
a nyilvános eszmecserét pótolni. (Arany László) [Véleményéhez] makacsul ragaszkodik, de szereti az eszmecserét. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Beszélgetés. □ Édes eszmecserékkel töltöttük időnket útközben. (Jókai Mór)