Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az, aki az élet legfőbb értékének a szépet, kül. a művészi szépet tartja, és ennek élvezetében igyekszik életét leélni. □ Esztéta az, akinek a világ csak mint látvány és kép létezik. (Kosztolányi Dezső)
2. Esztétikus (II). A felszabadulás előtt mint esztéta tűnt fel.
3. (1945 után, rosszalló) Az az író v. kritikus, aki a valóságtól és az eszmei tartalomtól elvonatkoztatva, az irodalmi, művészi alkotásokat pusztán a formai szépség szempontjából elemzi, vizsgálja. Burzsoá esztéta.
II. melléknév Esztétára (I. 13) jellemző. Esztéta hajlam, szempont.