Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (vallásügy) Templomi szertartás keretében történő házasságkötés, ill. az ezzel kapcs. szertartás. Egyházi esküvő; → fiákeres esküvő; → hármas esküvő; templomi esküvő. □ Lehetetlen, hogy ma megszeressen egy leányt s holnap esküvőre vigye , az minden rend ellen van. (Jókai Mór) [A meghívókon] világosan olvashatók voltak a nevek is, és az esküvő napja is. (Ambrus Zoltán) Egy hét múlva lett volna az esküvőjük, mikor Julis bent jár a városban a hadisegély végett. (Móra Ferenc) || a. Anyakönyvvezető előtt történő házasságkötés, ill. az ezzel kapcs. hivatalos eljárás. Polgári esküvő; az anyakönyvvezető beszéde az esküvőn. A központi házasságkötő teremben tartották az esküvőjüket. || b. Az egyházi v. polgári esküvő időpontja. Esküvőjekor. Mikor lesz az esküvő? Elhalasztották az esküvőt. □ Áldozócsütörtökre volt kitűzve az esküvő. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Esküt tevő személy. □ Mindjárt rárepül a holló, S kivágja a gaz esküvő szemét. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
II. melléknév (ritka) Olyan személy, aki esküszik. A bosszút esküvő ellenség; az egymásnak hűséget esküvő szerelmesek. □ Ki adja az esküvő felekre az áldást? (Jókai Mór)