ESŐZÉS [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában az esőzik igével kifejezett folyamat, állapot.
- 1. Hosszabb ideig (esetleg több napig v. több hétig) tartó esős idő. Őszi, tartós, trópusi esőzés. Beköszöntött az őszi esőzés. □ A vén Naszály hegy egészen nekizöldült a múlt heti esőzések után. (Mikszáth Kálmán) Megindulnak az őszvégi esőzések. (Kuncz Aladár)
- 2. (film, színház) A már sokat forgatott filmnek az a tulajdonsága, hogy vetítésekor a képen esőre emlékeztető függőleges vonalak láthatók.