ERŐSKEZŰ [e-e] melléknév -en [e]; erősebb kezű v. (
ritka) -bb
Olyan <személy>, aki eréllyel, határozottan irányítja beosztottjait, a rábízott v. irányítása alatt álló embereket, aki akaratát szükség esetén szigorú rendszabályokkal is érvényesíti, tekintélyét, hatalmát kemény, ha kell, erőszakos eszközökkel is fenntartja; erélyes, keménykezű.
Erőskezű ember, politikus, tanár, uralkodó, vezető. □ Erőskezű, de gyönge szívű ember volt. (Jókai Mór) || a. (
ritka) Ilyen emberre valló, jellemző, általa végzett, végrehajtott <cselekedet, megnyilvánulás>.
Erőskezű politika, vezetés.