ERŐSKÖDIK [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék, -jön
- 1. Állhatatosan ragaszkodik követeléséhez. Addig erősködött, míg be nem eresztették. □ Addig erősködtem a kívánságom mellett, hogy kénytelen volt engedni. (Jókai Mór)
- 2. Szilárdan kitart állítása mellett; bizonygat. Erősködött, hogy ártatlan. Váltig erősködött, hogy ő nem tíz-, hanem húszforintossal fizetett. Erősködött, hogy ő legközelebb megmondja neki szemébe is a véleményét. □ Egy tapodtat se eresztlek, ha rád akadtam, erősködött Eszter. (Mikszáth Kálmán) Láttam
Fölmerült a feje
János, ne űzz tréfát
Már hogy láthattad volna. De amaz erősködik. (Tömörkény István)
- 3. (ritka, régies) Vmin erősködik: teljes erejéből fáradozik vmin. □ Mindegyik azon erősködik a másik ellen, hogy azt tönkretegye. (Jókai Mór)
- 4. (ritka, régies) Vkivel erősködik: huzakodik vkivel. □ Mindenben túl akart tenni Nagy Pál uramon, akivel már évek óta erősködtek. (Mikszáth Kálmán)
- erősködés; erősködő.