Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ESDŐ [e] melléknév -n v. -en [e] v. -leg [e], (ritka) -bb (irodalmi nyelvben)
1. Olyan, aki esd, könyörög, rimánkodik. A bocsánatért esdő bűnös.
2. Ilyen személyre valló, jellemző, tőle származó. Esdő szemmel nézett rá. Esdő tekintetet vetett rá. □ De, ha esdő szóval maga hozzám jön be, Fogadom a pártost régi kegyelmembe. (Arany János) A tarka vadvirág S a hulló hervatag levél Fedél oly esdőleg tekintnek S szeretni, csak szeretni intnek. (Lévay József)