ERŐSZAKOSSÁG főnév -ot, -a
1. Az erőszakos (2) melléknévvel kifejezett tulajdonság, ill. vkinek, vminek erőszakos volta.
A kizsákmányoló földesurak erőszakossága. Az imperialista kormányok erőszakossága. □ Bennem a szerető szív egyre lázong a halál ellen, amelynek erőszakosságába az élő soha se nyugodhatik bele. (Ambrus Zoltán)
- 2. Erőszak igénybevétele; erőszakos (1) tett; erőszakoskodás. Az erőszakosságoknak véget kell vetni. Erőszakossággal itt nem érsz célt. □ Az öreg Simon
sírt, reszketett és könyörgött, hogy valami erőszakosságot ne tegyenek. (Jókai Mór) || a. Erőszakos (1) magatartás, fellépés; erőszakoskodás. Erőszakosságával meglepte a többieket. □ Az erőszakosságig kínálta őket étellel, itallal. (Jókai Mór)