Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Főleg fából készült> több elemből összeállított tárgy részeinek szilárd egybekapcsolására, összeerősítésére való, alkalmas, pontosan egymáshoz illő kiemelkedés, ill. bemélyedés a tárgy elemein. Az ácsok a gerendák eresztékeit faragták. A két deszkát eresztékekkel erősítették össze. □ A házak eresztékei megszűntek csikorogni. (Jókai Mór) A viharvert hajó eresztékei csikorognak. (Eötvös Károly)
2. (átvitt értelemben, választékos) Vminek összetartó eleme. Eresztékeiben v. minden eresztékében recseg-ropog: nagyon meggyengült, összeomlófélben van; eresztékeiben → ropog; az eresztékeiben is korhadó rendszer. A régi társadalmi rend minden eresztékében recsegett-ropogott.