EREDMÉNYTELEN [e-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
Olyan <tevékenység>, amelynek nincs meg a várt hatása, amely nem jár haszonnal, sikerrel, amelynek nincs kellő v. jó eredménye; sikertelen.
Eredménytelen kísérlet; eredménytelenül jár el. Igyekezete eredménytelen maradt. A tárgyalás eredménytelenül végződött. Eredménytelenül tért vissza. □ Itt-amott apró eredménytelen csatákat vívtak. (Jókai Mór) Néhány eredménytelen kísérletet tett, hogy kiszabadítsa ujjait. (Herczeg Ferenc)