Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Erdőhöz (1) tartozó, erdővel kapcs., erdőben levő <dolog>. Erdei iskola: lábadozó és fejlődésükben visszamaradt, általában iskolás gyermekek számára való, rendsz. nagyobb parkkal, kerttel körülvett i., ahol a rendszeres oktatás kedvező időjárás esetén a szabadban folyik. Erdei lak, levegő, magány, tisztás, út, vasút. □ Erdei mulatságon voltam elemi iskolás társaimmal. (Kuncz Aladár)
2. Erdőben termő, erdőben élő, lakó <személy, állat, növény>. Erdei állat; erdei egér ←; erdei manó, szalonka, tündér, vad, virágok. □ Im, erdei süldőt, büszke vadat hoznak. (Arany János) A kis Kálmán gyerek erős volt, mint a vasék, és nagyokat kurjantott, mint az erdei rigó. (Eötvös Károly) A törések átellenében emelkedtek a friss hányású dombok. Alul rőzse, erdei haraszt, venyige. (Gárdonyi Géza) || a. Erdőben dolgozó. Erdei favágó. □ Az eszeveszett kiáltozást meghallotta két erdei munkás. (Nagy Lajos)