Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
EPIKUREIZMUS [ë-ë v. e-e] főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. (filozófia) A hellenizmus korának Epikúrosz tanítása nyomán kialakult filozófiai iránya, ill. etikai tanítása, amely legfőbb emberi értéknek a lélek nyugodt derűjét és a magasrendű szellemi élvezeteket tekinti. Az epikureizmus állandó harcban volt a sztoicizmussal.
2. (választékos, gyak. rosszalló) <Epikúrosz erkölcsi tanítását félremagyarázva> az az életfelfogás, amely a (testi) élvezeteket, gyönyöröket tekinti a legfőbb értéknek, az élet céljának; hedonizmus (2).