ESZMEISÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
- 1. (választékos) Eszmei tartalom. A film, a regény eszmeisége.
- 2. (1945 után) Határozott, harcosan pártos, építő módon marxista magatartás, jelleg. Kommunista eszmeiség. Magas eszmeiség jellemzi a művet.
- 3. (filozófia, régies) Idealizmus.
- eszmeiségű.