ERDŐSÉG [e] főnév -et, -e [ë, e]
Nagy kiterjedésű s összefüggő erdőkkel (1) borított terület; hatalmas, nagy erdő. □ Előtte
meredek part, háta mögött sűrű erdőség. (Vörösmarty Mihály) Jól lehetett hallani a Liskovina erdőség távoli zúgását. (Mikszáth Kálmán) Mezők jönnek, erdőségek, | jó vidékek, rossz vidékek
(Babits Mihály)