EMLÉKJEL főnév (
választékos)
Olyan természeti v. mesterséges tárgy, dolog, amely vkinek, vminek emlékét fenntartani hivatott. □ Ha majd kimégy e völgyből, megnyilik Előtted a sík: ottan nyugszik ő. | Sziklát emeltek rá emlékjelül. (Vörösmarty Mihály) A dajka sírján
Csekély fatörzsök áll emlékjelül. (Arany János)