ELPÁHOL tárgyas ige -t, -jon
(
bizalmas,
tréfás) (Vmely eszközzel) alaposan elver vkit.
Jól elpáholták. □ Elment a korcsmába, ott irtóztatóan elpáholta a két Hammer-fiút. (Herczeg Ferenc) || a. (
gúnyos) <Ellenséget> csúfosan megszalaszt, megver.
A nagyenyedi diákok jól elpáholták a labancokat.
- elpáholás; elpáholó; elpáholt.