EPEKEDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë] (
választékos)
Hosszasan eped, vágyódik vkiért, vmiért, sóváran néz vkire, vmire, vki, vmi után; epedez.
Epekedik érte, utána. □ A meztelen purdék
futottak feléje cigánykereket hányva,
krajcárért epekedve. (Jókai Mór) || a. Gyötrődve v. búsulva, magát emésztve vágyódik vki, vmi után, főleg szerelmi vágyakozásában emésztődik.
Hiába epekedett, a lány hideg maradt iránta. □ Nézze meg
az ágyasházam, ahol magamban szenvedek, epekedek, bánkódom. (Krúdy Gyula)