Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ENGEDELMES melléknév [e-ë-e-e v. e-e-e-e] -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <személy, főleg gyermek>, aki szívesen, készségesen engedelmeskedik. Engedelmes gyermek. □ Mint engedelmes kislány, se jobbra, se balra nem tekintett. (Kosztolányi Dezső) || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló <magatartás>. Engedelmesen követte. □ Mentem vele engedelmesen, mint a kantáron vezetett vak ló. (Gárdonyi Géza) Dódi csendesen, engedelmesen elősorolta, hogy a sarokban van egy krampusz, egy képeskönyv, egy szerecsen katona. (Karinthy Frigyes) Kezdődött az elemi | Engedelmesen | ültem, vártam; s jó viseletemért | óra végén a néni megdicsért. (Szabó Lőrinc)
2. (rosszalló) Olyan <személy>, aki vmely politikai hatalom, rendszer parancsait, intézkedéseit ellentmondás nélkül, szolgai módon teljesíti. A hatalom engedelmes lakájai, szolgái.