EGYENLŐSÉG [ëgyenlőség] főnév -et, -e [ë, e]
Általában az egyenlő melléknévvel kifejezett tulajdonság, jelleg, állapot; vminek, vkinek ilyen volta.
- 1. Egyenlő nagyság, érték, mennyiség. Két mennyiség egyenlősége; méretek, számok egyenlősége. || a. (mennyiségtan) <Mennyiségtani kifejezési forma:> két számtani v. algebrai kifejezés egyenlőségjellel összekötve. Az egyenlőség két oldala.
- 2. (politika) Az az állapot, amelyben a társadalom minden tagjának egyenlő jogai és kötelességei vannak. Emberi, polgári egyenlőség; törvény előtti egyenlőség. → Szabadság, egyenlőség, testvériség. □ Nincs egyenlőség a túlvilágon sem, ott is vannak mágnások és szegény ördögök. (Mikszáth Kálmán)
- Szóösszetétel(ek): éjnapegyenlőség; jogegyenlőség; napéjegyenlőség; szavazategyenlőség.
- egyenlőségi.