EGYENLÍT [ëgyenlít] ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
- 1. tárgyas (ritka) Egyenlővé tesz; kiegyenlít (1). Egyenlíti az eredményt, a különbséget.
- 2. tárgyatlan (irodalmi nyelvben, régies) Egyenlít vmin: vminek az élességét, ellentétét csökkentve v. elsimítva, enyhít vmin. □ Gyönge szózatom ne növeljen, de hacsak lehet egyenlítsen a szakadáson. (Kossuth Lajos)
- 3. tárgyatlan (sport) <Az elért pontok v. gólok alapján elbírált mérkőzésen (futball, tenisz stb.)> eredményben, pontban utoléri ellenfelét. A 15. percben a csapat egyenlített. Ha az első félidőben nem sikerül egyenlíteniük, akkor nehezen fogják megnyerni a mérkőzést.
- Igekötős igék: kiegyenlít.
- egyenlítés; egyenlített; egyenlítget; egyenlíthető; egyenlíttet.