EGYÉRTELMŰ [ëggyértelmű; gy-é] melléknév -en, -leg [e, e]
- 1. Olyan <dolog>, amelyet csak egyféleképpen lehet érteni, magyarázni. Egyértelmű politika; egyértelmű szó, válasz. || a. (tréfás) Szeméremsértően durva, leplezetlenül, nyíltan trágár. Ez a vicc nagyon is egyértelmű.
- 2. Vmivel megegyező, azonos értelmű v. értékű, egy jelentésű. Kijelentése vallomással egyértelmű. Amit mondtál, egyértelmű a lemondással.
- 3. Egybehangzó véleményű, egyetértő; egyhangú (3). Egyértelmű állásfoglalás, határozat. Az indítványt egyértelműen elvetették.
- egyértelműség.