ENGESZTELŐDIK [e-e-e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön) (
ritka)
Bosszújával, haragjával fokozatosan felhagy, a megbánást, sérelmet feledi.
Könnyen haragszik, könnyen is engesztelődik. □ Ki mindig ellenzé frigyünket, most engesztelődött, hajlott kérelmimre. (Szigligeti Ede) Gondolj engesztelődve rám. (Reviczky Gyula)
- Igekötős igék: kiengesztelődik; megengesztelődik.
- engesztelődés; engesztelődő.