Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EMBERSÉG [e-ë] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. (régies) Vkinek ember(i) mivolta, léte, természete. □ Vette érdemét rosz emberségnek. (Zrínyi Miklós)
  • 2. Mások, kül. a rászorultak iránt tanúsított megértő (vele született) jóindulat, emberi érzéstől áthatott segítőkészség; emberiesség. Nincs benne egy csepp v. egy szemernyi emberség. Volt benne annyi emberség, hogy … Segíthetett volna rajta, ha lett volna benne egy kis emberség. □ Mi is emelhet fel egy halandót jobban, Mint ha az emberség tüzétől fellobban, … És … Az emberiségnek sorsán gondolkozik. (Csokonai Vitéz Mihály) De lám, törökben emberség vagyon. (Vörösmarty Mihály) || a. Ebből fakadó becsületes, emberséges magatartás, viselkedés, eljárás, cselekvés. Tanulhatnál tőle emberséget! Emberséget tanúsított a foglyok iránt. Emberséggel bánt a legyőzöttekkel. □ A király csak fővel, szomorúan inte, Gazda emberségét szó nélkül köszönte. (Arany János)
  • 3. (népies) Illendőség, illem, tisztességtudás, udvariasság, ill. az ebből fakadó magatartás, viselkedés, cselekedet. Majd megtanítlak én emberségre! Mikor tanulsz már emberséget? Nem tud (semmi) emberséget. □ Az öregeket emberséggel köszöntsétek. (Vas Gereben)
  • 4. (népies) <Bizonyos kifejezésekben:> a maga lábán megállni tudás, az életben való önállóság; képesség, tehetség, erő vmire v. vmihez. A maga emberségéből: önerejéből. Élj meg a magad emberségéből! A maga emberségéből tanult. A más emberségéből lett azzá, ami. □ Aki valamit vállalt, tegyen eleget neki … Mindenkinek a maga emberségéből kell megélni. (Móricz Zsigmond)
  • 5. (népies, régies) Becsület, tisztesség. Emberségére fogad, mond vmit. || a. (népies, régies) Hitel (3). Van tán még annyi emberségem a boltban, hogy kapok egy csomag dohányt! □ A kocsmából … már régen Kikopott az emberségem; | »Addsza–ne!« | Ilyen szépen főznek le. (Petőfi Sándor) || b. (régies) Bátorság, virtus. □ Emberségről példát, vitézségről formát | mindeneknek ők [= a katonák] adnak. (Balassi Bálint)
  • 6. (régies) Emberi nem, emberiség. □ Oh Tiról | Ifjú polgári! jőjetek, S az emberség barátiról Barátom sírján zengjetek. (Bacsányi János)
  • Szóösszetétel(ek): emberségtudás.