Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EMBEREVŐ [r-e] melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Emberhússal is táplálkozó <személy, közösség>. Emberevő pápua. Emberevő törzs fogságába esett. Meséljek az emberevő óriásról? □ Robertson … kikötött és kiszállt a partra, ott alkudott emberevő indián csordáktól körülfogva néhány kókuszdióért. (Jókai Mór) A derék misszionáriusokat nem az emberevő vadak közé kellene küldeni, hanem ide Európába, a "modern" hölgyek közé. (Krúdy Gyula)
  • 2. Az embert is megtámadó és felfaló <állat>. Emberevő cápa, oroszlán, tigris.
  • 3. (átvitt értelemben, túlzó) Rendkívüli mértékben és támadó módon dühös, kíméletlen, embertelen <személy, magatartás>. Emberevő kedvében volt. Leváltották azt a vad, emberevő szakaszparancsnokot. □ Rárivallt haragja emberevő kedvében. (Jókai Mór)
  • II. főnév
  • 1. (rendsz. többes számban) Olyan barbár törzshöz tartozó személy, amelynek tagjai az ember húsát is felhasználják táplálékul. Emberevők közé került. □ A hercegnő isteni bájai … szelídítő befolyást gyakoroltak az emberevőkre. (Herczeg Ferenc)
  • 2. (átvitt értelemben, túlzó) Olyan <különösen vezető állású> személy, aki környezetével, alárendeltjeivel embertelen, kíméletlen módon bánik. Új igazgatót kaptunk, az a régi emberevő nyugdíjba ment.