EMBERÖLÉS [r-ö] főnév
Általában más ember életének bármely okból történő, bármily körülmények közt végrehajtott kioltása.
Az emberölés bűne. || a. (
jogtudomány) Más ember életének jogtalan, bűnténynek minősíthető kioltása.
Erős felindulásban elkövetett emberölés; gondatlanságból eredő emberölés; önvédelemből elkövetett emberölés; szándékos emberölés. Emberölésre vetemedik. Emberölés bűntette miatt letartóztatták, elítélték. || b. (
ritka) Emberek (tömeges) gyilkolása, megölése, elpusztítása. □ Emberölés terjed tág birodalmamban. (Arany János)