Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EMELETES [e-e-e-ë] melléknév -en [e], (csak a 2. jelentésben, ritka) -ebb [e]
  • 1. Olyan <építmény>, melynek egy v. több emelete van. Emeletes ágy ←; emeletes autóbusz: olyan a., melynek ülőhelyekkel ellátott felső tere is van; emeletes ház, palota. □ Emeletes házak sorakoztak a parton. (Karinthy Frigyes) Elül a mi házunk, emeletes, … fehérre meszelt | zöld ablakokkal. (Babits Mihály) Kocsma, kis földszintes szálloda s az emeletes gőzmalom mellett vezet el az útjuk. (Nagy Lajos) || a. (számjelzővel) Olyan <épület>, amelynek bizonyos számú emelete van. Tizenöt emeletes épület. Százkét emeletes felhőkarcoló New Yorkban.
  • 2. (átvitt értelemben, gúnyos) <Szellemi fogyatékosságot kifejező szó jelzőjeként:> nagyon nagy. Emeletes csacsi, marha; emeletes ostobaság, szamárság; emeletes hülye.
  • 3. (ritka, régies) Magas. □ [A sziámi ikrek] hordanak külön viseletet. | Az egyik cilindert, szörnyű emeletest … A másiknak lábán sarkantyú. (Jókai Mór) || a. (argóban) Olyan <rendőr>, aki lovon teljesít szolgálatot. Emeletes paraszt ←; emeletes zsaru.
  • 4. (iskolai, mennyiségtan) Emeletes tört: tört alakban írt összetett osztás, tört osztása törttel. Pl.:
  • Szóösszetétel(ek): egyemeletes.