Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Olyan <személy>, aki nem szeret emberek közé járni, kerüli az emberek társaságát. Emberkerülő különc. □ Sokáig azt hittem, hogy afféle emberkerülő vadóc. (Kosztolányi Dezső) || a. Ilyen emberre jellemző, vele kapcsolatos, tőle származó. Emberkerülő viselkedés.
II. főnév Emberkerülő személy. □ Hogy nem volt senki, akitől valami jót és kedvezőt kaptam volna, valósággal emberkerülő lettem. (Móricz Zsigmond)