Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Emberhez (I) tartozó, emberrel kapcs., embert (meg)illető <dolog>. Emberi bátorság, erő, hang, jog, nyelv, szervezet, test, történelem; nincs emberi ábrázata ← v. nincs rajta emberi ábrázat ←; nincs emberi formája ←; nincs rajta emberi kép ←; emberi mivoltából ← kivetkőzött; kivetkőzik emberi természetéből ←. □ Nem cserélnék mennyországgal, Ha már itt is égig hág Az emberi boldogság. (Kisfaludy Sándor) A nyomorúságos emberi természetnek egyik sajátsága, hogy ostobán keresi a változatosságot. (Ambrus Zoltán) A lélek egy pici ember, aki az emberi testben szaladgál akkora, mint a hüvelykujjam. (Karinthy Frigyes)
2. Embertől (I) eredő, embertől végzett, ember alkotta <dolog>. Emberi alkotás; emberi dokumentum ←; emberi munka, művelődés, teljesítmény. □ Most már szabad vagyok. Isteni és emberi törvények szerint szabad. (Jókai Mór) Néha az országúton nem is volt más emberi nyom, mint az ő lépteinek a nyoma a hófúvásban. (Krúdy Gyula)
3. Emberre (I) jellemző, emberhez illő <magatartás, megnyilatkozás, tulajdonság>. Emberi gyarlóság, gyengeség, méltóság; általános emberi: minden emberre egyaránt jellemző és érvényes, az emberiség egészét illető; → örök emberi. □ Szép az ének, szent az ének, Drága kincs, ha nemzeti. | De a legszebb dal örökké Általános, emberi. (Reviczky Gyula) || a. Az átlagos ember, ill. általában az emberek képességeihez, lehetőségeihez mért, ezek keretében szokásos, várható. Emberi dolog; ez közös emberi sors; emberi számítás szerint: amennyire az ember a jövőt előre látja, ill. a tények alapján következtetni tud; (túlzó) nem emberi: az ember számára alig elviselhető. || b. Emberséges, emberies, az ember méltóságát önmaga és más irányában tiszteletben tartó. Emberi bánásmód. □ Tiszta ágyat és tiszta asszonyt Álmodik S emberibb szavakat. (Ady Endre) Füstön, ködön, gyászon, szenvedésen túl látom az ígéret földjét, amelyen nálunk boldogabb nemzedék éli a miénknél emberibb életét. (Móra Ferenc)
4. Embereket (II. 1) magában foglaló <csoport>. Az emberi faj ←; az emberi fajta ←; emberi közösség; az emberi nem ←; az emberi nemzet ←. □ Mint fatutaj a folyamon | száll alá emberi fajom | némán a szenvedéstől. (József Attila)
5. Emberek (II. 1) közé tartozó <személy>. Emberi lény.