Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EMBERFÖLÖTTI melléknév és főnév emberfeletti
  • I. melléknév -en [e]
  • 1. Az emberi képességek, teljesítmények átlagát rendkívüli módon meghaladó; szinte több, nagyobb, mint amire ember képes, mint amennyi embertől kitelik v. várható. Emberfölötti dolog, erőfeszítés, fáradozás, jóság, szenvedés, türelem, teljesítmény. □ Az Orestiá-ban … olyan vérpiros tragikai alakok állanak előttünk, mint Klytaemnestra, emberfölötti félelmes nagyságában. (Péterfy Jenő) Emberfölötti erővel kezdte felhányogatni a szénát. (Mikszáth Kálmán) Ahogy ő ezt a nagy családot, oly nehéz körülmények közt, együtt tartotta, … az emberfeletti volt. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (irodalmi nyelvben) <Az idealista, kül. a vallásos felfogás szerint> az embernél felsőbb rendű <lény, dolog>; természetfölötti. Emberfölötti erők működtek közre. □ Az emberrel közlekedő istenség … Homér óta … mintegy a technikához látszott tartozni. Az emberfölötti lény, hogy a föld gyarló fiát mindjárt eleve meg ne rémítse, többnyire színlett alakban lép föl. (Arany János)
  • II. főnév -t, -ek [e] (birtokos ragos alakban nem haszn.) (ritka, irodalmi nyelvben) Emberfölötti lény v. dolog. □ Megmondom én okát, a gyermekeknek, Az emberkéknek és az embereknek, És a legemberebb nagy embereknek, S a már emberfölöttieknek is. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Írjuk le az év eseményeit híven, valón, mindazt, ami megtörtént, minden csodálatost, emberfölöttit, nagyszerűt, amit láttunk. (Jókai Mór)
  • emberfölöttiség.