Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EMBERÉLET [r-é] főnév
  • 1. Az embernek, mint minden más lénnyel v. dologgal szemben megkülönböztetett értékű lénynek élete. Emberéletben nem esett → kár. Emberéletről van szó. Sok emberéletet mentettek meg. □ Leégett az egész cirkusz. – Szerencsére emberélet nem esett áldozatul. (Jókai Mór) Az emberélet, még az utolsó is, nagy s szent dolog volt. (Babits Mihály)
  • 2. Az az időszak, mely az ember születésétől haláláig tart. Ehhez egy emberélet is kevés volna. □ Az emberélet utjának felén Egy nagy zsibojgó [= zsibongó] vásárba jutottam. (Arany János) Az emberélet útjának felén | egy nagy sötétlő erdőbe jutottam. (Babits Mihály–Dante-fordítás)