Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELZÜLLIK tárgyatlan ige
  • 1. <Személy> egészen züllött lesz, a züllés nagy v. végső fokára jut. Mikor szülei meghaltak, elzüllött. □ Egy iszákos öreg piktort … elcsapnak az állásából, s a vén korhely végképpen elzüllik. (Ambrus Zoltán) Rosszhírű ember volt; nem züllhetett el jobban, mint ahogy elzüllött. (Krúdy Gyula)
  • 2. <Gazdaság, intézmény stb.> züllött állapotba kerül. Nagyon elzüllött a házatája. Elzüllött az iskola, az üzem.
  • 3. (népies) <Jószág, ritk. ember> elkóborol, elbitangol, s így elvadul v. elpusztul. □ Elvadulsz, elzüllöl az apai háztól, Mint amely kivert kan elzüllik a nyájtól. (Arany János) Háromszázan voltak a száműzöttek …; de idáig csak valami nyolcvan jutott el belőlük. Legtöbb elzüllött, mikor az égő erdőn jöttek keresztül. (Jókai Mór) || a. (népies) <Vagyon elhanyagolás miatt> egyre romolva, pusztulva tönkremegy. Elzüllött az a szép porta. Hogy elzüllött a földjük!
  • elzüllés; elzülleszt; elzüllő; elzüllött.