Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az eddig élt, ma élő s utánunk következő emberek összessége, az emberi nem. Az emberiség története; az egész emberiség javára; vét az (egész) emberiség érdekei ellen. A szocializmus az emberiség jobb jövőjéért való ábrándozásból tudománnyá vált. □ A szent emberiség sorsa kezedbe kerűlt. (Berzsenyi Dániel) Legszentebb vallás a haza s emberiség. (Vörösmarty Mihály) Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében S a hon nevében egyszersmind. (Petőfi Sándor) A magyar embernek nem szabad felednie Porvárt és Garacsot, hol az emberiség jogai nevében a szatíra fegyverével sújtották le a haladás ellenségeit. (Péterfy Jenő) A való anyag teremtett minket | e szörnyű társadalom | öntőformáiba löttyintve | , hogy helyt álljunk az emberiségért. (József Attila)
2. (irodalmi nyelvben, régies) Az embert emberré, az állatvilágból kiemelkedő, magasabb rendű lénnyé tevő szellemi, erkölcsi tulajdonságok összessége; emberhez méltó lét, magatartás, érzület; vkinek emberi mivolta, emberiesség. Ezt hozza magával v. ezt kívánja az emberiség. □ Igazságtalan , amit veled tesznek! kiáltá bennem az emberiség szent érzése. (Kazinczy Ferenc) A biró is, mint eddig, Tisztét jól betöltse Emberiség, igazság Egyik serpenyőben. (Arany János)