EMANCIPÁL [ë v. e] tárgyas ige -t, -jon (
ritka,
választékos)
Emancipációban részesít; egyenjogúsít, felszabadít.
Amikor a nőket emancipálták,
□ Olyan pályát választott,
mely önt emancipálni látszik. (Jókai Mór) || a. (
ritka,
választékos)
Emancipálja magát: függetleníti magát. □ Ariosto játékos szelleme
leginkább emancipálta magát ezen hatás alól. (Arany János)
- emancipálás; emancipáló; emancipált.