ELZÁRKÓZÁS főnév (
választékos)
Általában az elzárkózik igével kifejezett cselekvés, ill. magatartás; az a tény, hogy vki, (vmi) elzárkózik.
- 1. (ritka) Külön szobába zárkózás; bezárkózás. Gyanús volt örökös elzárkózása. □ A tábornokról azt hivék, hogy az elzárkózás óráiban csataterveit készíti. (Jókai Mór)
- 2. (átvitt értelemben) Az emberekkel való érintkezés kerülése, az élettől való elkülönülés; visszahúzódás, zárkózottság. Előkelő elzárkózás. Nem volt hajlandó elzárkózásából kimozdulni.
- 3. (átvitt értelemben) Merev, visszautasító magatartás vmely kéréssel v. üggyel szemben. Az uralkodó osztályok cinikus elzárkózása a szociális kérdések megoldása elől. Rideg elzárkózással fogadta a kérelmet.
- elzárkózási.