Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában olyan, aki, ami emelkedik. A magasba emelkedő madár; a szólásra emelkedő férfi; az emelkedő hegyoldal, talajvíz, vízállás; emelkedő árak, árfolyam, bérek; emelkedő hangulat, jólét; emelkedő teljesítmény. □ Csekély a domb, alig emelkedő. (Arany János) Enyhén emelkedő homokbucka a temető, sűrű akácfák közt bozót nőtte be. (Nagy Lajos)
2. (irodalomtudomány) Olyan <versláb, ritmus>, amely, ill. amelynek egy-egy üteme rövid v. hangsúlytalan szótaggal v. szótagokkal kezdődik, s azután következik benne a hosszú v. hangsúlyos szótag. Emelkedő lejtésű, ritmusú. A jambus és az anapesztus emelkedő versláb. || a. (nyelvtudomány) Emelkedő kettőshangzó: olyan k., melyben a nyomatéktalan elem megelőzi a nyomatékos elemet (pl. ie, üö). || b. (zene, nyelvtudomány) Olyan <dallam, hanglejtés>, amely egészében v. legnagyobb, legjellemzőbb részében mélyebb hangon kezdődik és magasabb hangon folytatódik.
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Gazdasági és szellemi életében, műveltségében, vmint politikai hatalmában kibontakozó, fejlődő <ország, város>. □ Az emelkedő Róma kezdte magát úrrá tenni abban a részében a világnak. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -je [e] Olyan út v. annak egy szakasza, amely a rajta való haladás irányában lassan mind magasabbra ér. Az emelkedőn mentek fölfelé. □ Egy csapás emelkedőjén egy ember bundájából ki-kinyújtogatta nyakát. (Tolnai Lajos)
III. Állandósult ragos alak: emelkedőben: az emelkedik igével kifejezett állapotban, folyamatban. Az áradás, a folyó emelkedőben van. Hatalma éppen emelkedőben volt. A láza emelkedőben van.