Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Egyenes irányban; egyenes vonalban; pontosan a megnevezett irányban. □ A viradatnak legelső sugára Rá sütött egyenest faluja tornyára. (Petőfi Sándor) Az öreg neki döfött egy pontnak nyugaton Ott van a rácok városa egyenest! (Mikszáth Kálmán) || a. (katonaság) <Vezényszóként:> egyenesen előre (néha kanyarodás után). Század, irány egyenest, lépés, indulj! || b. A szóban forgó síkra merőlegesen; szemközt. □ Szentkép, ha egyenest nézték. (Rézsut nézve Garibaldit ábrázolta) (Mikszáth Kálmán) || c. Kitérés nélkül. Egyenest a város felé tartott. Egyenest erre jön. □ Ment egyenest a kis dombnak, hol párducos Árpád | vezérivel állott. (Vörösmarty Mihály) Egészen egyenest a tanyába hajtattak. (Móricz Zsigmond)
2. Közvetlenül. Egyenest apjához fordult. Egyenest onnan jövök.
3. (elavult) Függőlegesen, nem ferdén, nem görbén. □ Összegörnyed Zsigmond király, Az elitélt egyenest áll. (Petőfi Sándor)
4. (átvitt értelemben) Habozás nélkül, rögtön. □ A vasfejű ember nem kérdezte, hogy szabad-e vagy nem, hanem egyenest átkotródott a nyíláson. (népköltés) [Amint hazatért,] megy egyenest az apjához, s elmondja, hogy a réghídig volt. (Benedek Elek)