Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Egy bizonyos egyénre (1a) jellemző, őt másoktól megkülönböztető, rá vonatkozó, tőle eredő <tulajdonság>; individuális. Egyéni sajátság, tulajdonság. □ Az egyéni szeretetreméltóság csodát művel. (Kosztolányi Dezső) || a. (tudományos, hivatalos) Egyéni név: <főleg idegen személynevekkel kapcsolatban, a családnévvel szemben:> keresztnév, utónév. A Mao Ce-tung névben a Ce-tung, a Li Taj-po névben a Taj-po az egyéni név. || b. Sajátos, eredeti, önálló <megnyilatkozás>. Egyéni gondolkodás, hang, meglátás, nézet, stílus. Viselkedése nagyon egyéni. □ Dickens egyéni stílusát a könnyűvérű olvasó mindig nehézkesnek találta. (Ambrus Zoltán) [Babits] Furcsán, egyénien | skandált és mégis tökéletesen. (Szabó Lőrinc)
2. Vmely magánszemély rendelkezésére álló, tulajdonában v. használatában levő; általa külön vezetett, végzett, folytatott <dolog>. Egyéni cég, gazdaság; egyéni gazdálkodás, jövedelem, követelmény, munka, tanulás, termelés, egyéni tőke, tulajdon, verseny. || a. (1945 után) Saját földjén, birtokán gazdálkodó, nem szövetkezetben levő <földműves>. Egyéni gazda, paraszt. Az egyéni gazdák is felajánlották segítségüket.
3. Egy személyt érintő, illető v. tőle származó <dolog>. Egyéni akció ←; egyéni ellentétek, érvényesülés, felelősség; egyéni fogyasztás ←; egyéni szabadság, szükséglet, vélemény. □ [Aiszkhülosz] egyesíti a korlátlan egyéni felelősséget az ősi átok képzeletével. A 3. sz. jelentésben közölt Péterfy-idézet legutolsó szava helyett képzetével olvasandó. (Péterfy Jenő)
4. Egy személyre irányuló, ahhoz alkalmazkodó, személy szerint történő <eljárás>. Egyéni agitáció, elbírálás, kiszolgálás.
5. (sport) Egyéni verseny: <a páros v. csapatversennyel szemben> olyan v., amelyben a helyezések sorrendjét kinek-kinek a saját eredménye szabja meg.
6. Egyéni járlat: <lóról, szarvasmarháról> egyedenként kiállított j.
II. főnév -t, -ek [e]
1. (1945 után, bizalmas) Egyéniek: egyénileg gazdálkodó parasztok <szemben a szövetkezetben dolgozókkal>. Ellátogatnak a klubhelyiségbe az egyéniek is.
2. (sport) Egyéni verseny. A magyar versenyzők csak az egyéniben indultak.