Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Nőstény állat> magzatát elveti, ideje előtt ellik. A tehén elvetélt. □ Akinek a disznaja elvetélt, rám fogta, hogy az én kancsal szemem rontotta meg. (Jókai Mór) || a. (ritka) <Asszony> magzatát ideje előtt, halva szüli meg. □ Nők, terhetek | viselők, elvetéljetek. (József Attila) Oly korban éltem én e földön, | mikor az asszony boldog volt, ha elvetélt. (Radnóti Miklós)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) <Gondolat, terv, tehetség> ideje előtt tönkremegy, elkallódik. A régi Magyarországon sok üdvös gondolat, a nagy tehetségek egész sora elvetélt.