Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELVÉGZÉS
ELVÉGZETLEN
ELVEGYÍT
ELVEGYÜL
ELVÉKONYODIK
ELVÉNHEDIK
ELVÉNÜL
ELVER
ELVÉREZ
ELVERGŐDIK
ELVERMEL
ELVÉRZIK
ELVESZ [1]
ELVESZ [2]
ELVESZETT
ELVESZÍT
ELVESZT
ELVESZTEGET
ELVESZTÉS
ELVET

ELVETEMEDETT [e-e-e-ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Erkölcsileg romlott, emberi méltóságából kivetkőzött, minden rosszra kapható <személy>; aljas, becstelen. Elvetemedett csirkefogó, gazember. □ Katalin hiú, nagyravágyó, de nem aljas, elvetemedett. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. Az ilyen személyre valló, vele kapcs., tőle származó <cselekedet>. Elvetemedett gaztett, gyilkosság, merénylet.
  • elvetemedettség.