ELVÁLTOZÁS főnév -t, -ok, -a
Az elváltozik igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vmi elváltozik.
Fizikai, kémiai elváltozás; az arcnak a dühtől, a gyönyörtől, a kíntól, a mámortól, a szenvedéstől való elváltozása; az ég, a szín elváltozása. Rövid idő alatt nagy elváltozás történt rajta. || a. (
orvostudomány) Ilyen folyamat következtében létrejött állapot v. tünet.
Beteges, kóros elváltozás. Gyulladásos elváltozások keletkeztek a bőrén. A beteg, a halott testén még nem látszott semmi elváltozás. A gázmérgezés elváltozásokat okozhat a tüdőben, a vérben, a nyálkahártyában.
- elváltozási; elváltozásos.