Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELVÁLT [2] melléknév -an
  • 1. Olyan <dolog>, amely vmely belső v. külső hatás folytán kettévált, szétvált, el van válva (2) vmitől. A kenyér elvált héja; a szárától elvált dinnye.
  • 2. (ritka) Olyan <személy>, aki vkitől eltávozott v. vkivel szakított. Elvált cimbora. Az elvált útitársak többé nem találkoztak.
  • 3. Olyan <személy>, akinek házasságát a bíróság felbontotta, akit házastársától elválasztottak. Elvált asszony, ember, férfi; vkinek az elvált férje. □ A világ előtt mindig formaszerű udvariassággal bánt az elvált asszonnyal. (Herczeg Ferenc) A fényképek Gaszton elvált feleségeit … ábrázolták. (Hunyady Sándor)