Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Feléje tartó tárgyat v. rá irányuló ütést, csapást> ütéssel elhárít, eltérít. Kézzel üti el a labdát. Botjával elütötte a feléje repülő bogarat. □ Fenn villoga, csattoga kardja, | Mégis alig győzé Kadosának elütni csapásit. (Vörösmarty Mihály) || a. <Labdát> úgy megüt, hogy az máshova repül. Messze elüti a labdát.
2. (alany nélkül is) <Óra bizonyos időpontot> ütéssel jelez, és az ütést befejezi. Elüti a delet. □ Elütötte a tizenkettőt. (Szigligeti Ede) Elüté az óra egymás után a hetet, a nyolcat, a kilencet. (Jókai Mór) A templomok tornyai elütötték a fél nyolcat. (Hunyady Sándor)
3. <Személy> vmit bizonyos ideig kitartóan üt. A labdát percekig is elütik. Elütik a kártyát éjfélig.
4. <Mozgó tárgy, kül. jármű v. azt vezető személy a járművel> megütve, beleütközve feldönt vkit, vmit és kárt tesz benne, esetleg meg is öli; elgázol. Elütötte az autó, kórházba szállították.Elütött egy gyermeket az autójával. □ Szerencse, ha Egy fényes hintó el nem üt. (Arany János) Egy másik szerencsétlenség is történt: a villanyos elütött egy kis fiút. (Babits Mihály) Titkok lesnek ránk mindenütt, | éreztem az autót, amely már | megvan és egyszer majd elüt. (Szabó Lőrinc) || a. (ritka) <Eldobott v. meglendített tárgy> hozzáütődve eltalál és leterít vkit. A malomkő elütött egy legényt. □ Sokat elüt gyors futtában A repűlő kurta csákány. (Arany János) || b. (sport, játék) <Vmely célt feléje dobott v. gurított tárggyal> eltalál. Kuglizáskor egyszerre hat bábot elütött. || c. (népies) Beleütközve v. ütéssel elmozdít a helyéről; leüt. (régies) Elüti a fejét: levágja a fejét; elüti a vékát: szemes terménnyel tetézve megrakott vékán úgy húzza végig a csapófát, hogy a véka éppen tele maradjon. □ Követünk száguldó paripákkal nyomba, S elütünk. (Arany János) Az ember jobbra-balra csúszik [a sárban] s üti el a szomszédját a lábáról. (Jókai Mór)
5. (ritka) Elüti vmijét (vmiben): vmibe beleütközve felhorzsolja vmelyik testrészét: megüti vmijét (vmiben). Elüti a lábát a kőben.
6. (népies) Elüti az alkut, a vásárt: <alkukötéskor a megállapodás elfogadása jeléül> a másik fél tenyerébe csap v. <mint harmadik az alku létrejötte jeléül> kezével szétüti a két megállapodó kézfogását. □ Kész az alku! mondja apám elütve az alkut. (Vas Gereben)
7. (régies) Elüt vmit (vkire): <árverésen> kalapácsütéssel a licitálást befejezettnek és az árverezett holmit a legtöbbet ígérő tulajdonának nyilvánítja. □ Az árverező bíró elütötte Tímárra a vételt s átadta neki az egész hajóterhet mint tulajdonát. (Jókai Mór)
8. (átvitt értelemben) <Csellel, ügyeskedéssel> megfoszt vkit vmitől. Elütik a szavazáson való részvételtől. Elütötte szaktársát a keresettől. □ A klerikális gróf Topsichot ütötte el a főispáni széktől. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Vkitől, vki orra elől v. vki kezéről elüt vkit, vmit: <csellel, ügyeskedéssel> elszedi tőle, és rendsz. a maga részére kaparintja meg. Elüti tőle a menyasszonyát. Elütötte a birtokot a kezéről. □ A leányt tulajdon patvaristája üté el orra elől. (Arany János)
9. (játék, ritka) <Sakkban v. más hasonló társasjátékban vmely figurát> mint ellenfél a játéktábláról eltávolít azáltal, hogy saját figuráját húzza annak a helyére v. annak a helyén keresztül; leüt (I. 4). Elüti a bástyát egy paraszttal. Ha nem vigyázok, elüti a vezéremet. || a. (játék) <Kisebb értékű kártyát> vmely nagyobb értékű lappal üt, s ezzel az ütést magáévá teszi. Ásszal elüti az alsót. □ Ha nekem négy disznóm van kézben, elütök én akkor mindent. (Vas Gereben)
10. (átvitt értelemben) Elüt vmit: vmely felmerülő kérdésről, nehéz feladatról eltereli a figyelmet; kitér előle. Elüti a kérdést: másra tereli a szót, mert nem akar felelni. Azzal ütötte el a kérdés tárgyalását, hogy ez nem ide tartozik. || a. (átvitt értelemben) <Célzást, kellemetlen helyzetet> elodáz v. elintéz azzal, hogy kínos vagy sürgető élét elveszi. Tréfával üti el a dolgot. □ [Ocskay] elmondja Pálffy bánnak, hogy ez volt az a fickó, aki közénk lőtt s ezzel el lesz ütve az egész dolog. (Jókai Mór) Ezzel el volt ütve a nagy port felvert ügy. (Mikszáth Kálmán)
11. (átvitt értelemben) <Időt> eltölt vmivel, hogy ne unatkozzék. Valahogy csak elütjük ezt az estét.
12. (tárgyas igealak tárgy nélkül) (átvitt értelemben, népies) Elüti: megjárja, valahogyan megfelel.
II. tárgyatlan Elüt vkitől, vmitől: különbözik tőle, és többé-kevésbé ellentétben áll vele. A két testvér sokban elüt egymástól. Ez a szín elüt a környezetétől. □ Társaim, | engem ne gyászoljatok; Természetünktől az elüt. (Petőfi Sándor) A szót emelő asszonyságról nehéz volna kitalálni, hogy az Serafine mamája, annyira elütnek egymástól. (Jókai Mór) || a. Elütött vkitől, vmitől: nem vette át v. nem örökölte szüleinek, fajának v. vmelyik rokonának a tulajdonságait. □ Fájárul a mag nem ütött el. (Arany János) Kálmán hideg hozzám, Ő egészen elütött tőlem. (Jókai Mór)