ELÜLHET [e-e: l-ü] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
- 1. (népies) Nyugton lehet, mert senki sem törődik vele. Elülhet ott magának, senki sem nyit rá ajtót. □ Cégér nekül [= nélkül] a jó bor is elülhet. (Arany János)
- 2. (rendsz. 3. személyben) (tájszó) Vmihez képest eltörpül, jelentéktelen; elszégyellheti magát, elbújhat. A ti házatok elülhet a mienk mellett. □ Olyan ünnepély lesz itt nemsokára
, hogy elülhet aztán Szénavár. (Tolnai Lajos)