Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Ember, állat> ugrással elhagyja helyét. Elugrik a béka, a szöcske. Itt volt a bolha, de elugrott. || a. Vmi elől v. vmitől ugorva, szökellve kitér; félreugrik. Elugrik az autó elől. □ Az olasz elugrott: ezer szerencséje! | Mert iszonyút vág most a barát feléje. (Arany János) Hajoljatok meg az öregebbek előtt, | vegyétek számba hány tüdőgyulladáson | gázoltak át, s hány gépkocsitól ugrottak el az utcasarkokon. (Kosztolányi Dezső) || b. <Bizonyos nagyobb távolságra> ugrik. Messzire elugrik; öt méterre elugrik. A kútig is elugrik innen.
2. <Élettelen, rendsz. ruganyos test> visszapattanva bizonyos távolságra ugrik. A labda messzire elugrik. || a. <Nem ruganyos test lökés v. nyomás következtében> hirtelen elhagyja helyét, és ugorva máshová pattan, kerül. Fel akartam törni a diót, de elugrott.
3. (bizalmas) Sebtiben elszalad vhova, vmiért, vkiért. Ugorj csak el érte! □ Dejszen most láttam innen elugrani a Zsuzsát! (Jókai Mór)
4. (régies) <Ember> környezetét hirtelen elhagyja, hogy bizonyos kötelezettségektől v. kötelékektől szabaduljon; megszökik, megugrik. □ Lovat lopott s elugrott pusztai betyárnak. (Petőfi Sándor) Csakhogy elugrott a kis fruska! (Mikszáth Kálmán)